Keresés ebben a blogban

Betöltés...

2016. október 4., kedd

Szilánk

Nem mindegy hogy valakire várunk, vagy valakivel várunk. Hálás vagyok azért az áldásért, amiben nap mint nap részem lehet. Hiszen azt kaptam amire vágyok, így nincs más dolgom mint megbecsülni és szeretni.

2015. november 15., vasárnap

Egyszer egy bölcs ember azt mondta hogy csak azok magányosak, akik nem barátkoztak össze magukkal.
Nos, az én hitem szerint, a magány csak is bennünk születik meg, ahogy az egyedül lét keserű érzése is.
Nem ezekkel az érzésekkel van baj mert ezek legyőzhetjük elménk segítségével.
A igazi probléma a "hidegszívben" van, hiszen ha nincs senkink aki úgy érintene minket ahogy senki e földön, akkor a szív magára marad, lassan elszárad, s megöli a végtelen hideg, s vele hal minden, aminek őszinte és tiszta értelme van az életben.
Ergo, ne ítélkezz azok felett akik egyedül vannak, s nem is kell hogy megértsd őket, elég ha csak egy röpke pillanatra megfogod a kezüket.

A Suttogó


2015. november 13., péntek

Amikor az elme győz az érzéseid felett az a szív halála, de amikor a szív győz, az elme vele örül.
Mert míg az elme a tényekben keresi a megoldást, addig a szív elvész az érzelmekben.
Így mosollyal veszíteni, csak is az intelligens elme tud s győzni az ego felett, mert ha a szív veszít az az érzelmek halála.

A Suttogó

2015. október 9., péntek

Ha egy Nőt elakarsz riasztani magad mellől, nos nincs más dolgod csak mutasd ki az érzelmeid.

A Suttogó


2015. június 21., vasárnap

Szilánk

Az élet és a szükség úgy formál minket, mint pék a tésztát. Ergo azt tudom ki vagyok, de hogy ki leszek, majd csak tudni fogom.

A Suttogó

2014. augusztus 19., kedd

A papír mesél.

A papír mesél.

Egy fehér papírt bámulok, üressége értem kiált.
S én látom azt a világot benne, mit más nem lát.
Talán ez volt, s ez mindenem ami gazdagság,
s ez vagyok én, a megnemértett Királyság.

A papír életre kell, mert én látni akarom,
s a történet mi más, boldogság s fájdalom.
Látom magam s egy idegen világot,
látom magam s egy elveszett Királyságot.

Igen, a papír nem hazudik, ez volt választásom.
Én akartam így, s elhagytam világom.
Túl kellett élnem egy korszakot, és eladtam álmom,
s küldtem pokolra minden kincsem s Királyságom.

Nézem a papírt, s látom mivé is lettem.
idegen honban, kutyának kell lennem.
De kéretett, megadatott, s én elvettem.
Lehunyt szemeim mögött, Királyságom temetem.

Úgy írnék a papírra, valami szépet,
Havas hegyeket, fenyves erdőt, s rétet.
De a papír tudja az igazságot, így rá írni csak azt lehet,
Vigyázd hát Királyságod, mert árát lelkeddel fizeted.

A Suttogó

2014. június 4., szerda

Szilánk

"Talán az élet nem más, mint egy nagy bújócska amit a reménnyel játszunk.
Amikor rá találunk megkönnyebbülünk, új erőre kapunk.
Aztán van hogy elfáradunk nagyon, és olyankor mi bújunk el......"

A Suttogó